Szeptember 1-ével megkezdte Onur az óvodát. Mivel ebben az évben a Zöld Ág óvodát felújítják teljesen (tornatermet is építenek hozzá), ezért a szintén ott lévő, szomszédos régi óvoda épületbe helyezték át őket teljes egészében erre az évre. Nagyon korrektül fel lett újítva, bár elég szűkös.
A kezdés nagyon zökkenőmentesen ment, első 1-2 nap volt némi nyöszörgés, de hamar túllépett rajta. Minkét Ági nénit nagyon megkedvelte és a dadusokat, Hajni nénit és Kata nénit is. Első negatívum, ami szembe ötlött, de ez gondolom az óvodák többségére jellemző, hogy nagyon sokan vannak. 26 fős a csoportjuk (Mákvirág csoport), ami kétszer akkora, mint a bölcsis társaság (ugyanakkora szobában).
Én is el voltam kényeztetve a bölcsiben kommunikáció ügyben, nagyon sokat tudtam beszélgetni a gondozónőkkel, nagyon közlékenyek voltak és sok mindent elmeséltek Onurról. Itt erre nincs mód, a szoba kialakítása sem túl "felhasználóbarát", többen vannak és persze tudom, hogy az óvoda már másról szól, nem kapom meg csak úgy ugyanazt a tájékoztatást már.
Nagyon pozitív velejárója volt az óvoda kezdésnek a szobatisztaság. Muszáj volt levenni a pelenkát, mert ott a pelenkázást (jogosan) nem vállalták és már érett ez a dolog nagyon. Pisi ügyben szinte minden rendben, néha bepisil alvás közben. Nagydolgát viszont csak pelenkába intézi, de a napokban "lebukott", mert nagy-Ági néni mesélte, hogy bent többször kakilt már wc-be és úgy, hogy ő szólt.
1 hete elkezdődtek a gondok nekünk is, sírás reggel, hogy nem akar bemenni. Szerencsére 10-15 perc múlva abbahagyta. Remélem ez nem lesz állandó, mert Onurt eddig nem így ismertem meg. Az eddigi tapasztalataimhoz képest sokszor mondogatta, hogy nem megy oviba és nem szereti az Ági nénit... de úgy érzem (remélem jól), hogy ez nem kifejezetten nekik szól, hanem részben annak, hogy túl jó volt a bölcsi, túl sok figyelmet kapott ott, ami pozitív nagyon, de tán ezt hiányolja most.
Konfliktusai tán abból adódhatnak, hogy sajnos előszeretettel veszi el másoktól a játékot, hiába van más is, amivel játszani lehetne, de az óvó nénik elmondása szerint ez az arány is javul. Jövő héten, vagy utána be fogok menni hozzájuk egy fogadó órára és kifaggatom őket Onurról, nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mit csinál nap közben, hogy látnak-e bármit, ami ezt a visszaesést jelentheti nála. És nagyon remélem, hogy tényleg csak egy visszaesés és hamar túl leszünk rajta.
Amit viszont nagyon várok (és úgy tűnik Onur is), az a Zenekuckó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése